BelsőHangod... Néha megszólal benned egy halk hang amit oly nehéz manapság meghallani. Mert a külvilág túl hangos, túl sok az infó, túl sok az ember, túl sok a program, túl sok az elvárás, az ámítás... És a túl sok egy idő után olyan örvénybe visz, ami egyre csak lefelé húz. Pedig van egy hang, ami az óriási zajban is mindig szól hozzád. A szíved hangja. Aki pontosan tudja, mit is kell tenned és hogyan is tedd azt, sőt, még azt is tudja mire van igazán szükséged. Annyira jól akarsz csinálni mindent. Ezért még azt is képes vagy elhinni, hogy amit mások mondanak az a helyes irány. Úgy kell csinálni, ahogy mondják. Pedig nálad jobban senki sem tudja mi a jó neked. Tényleg elhiszed, hogy a huszadik könyv, vagy a tizedik tanfolyam után már minden tuti jó lesz? Igen... akkor, ha végre összhangba kerülsz önmagaddal. Amikor a belső hangod válik az irányítóvá. Nem, nem az elméd véget nem érő locsogására célzok, hanem arra a hangra, amire ösztönösen képe...
Utazások a lelked körül