Egy állomás nem a Cél.... Életünk egy vonat...vannak megállók melyet őseink is "beértek" a maguk módján megéltek. Akkor más volt? könnyebb....nehezebb? nem tudhatod csak azt, hogy MOST te hogyan éled meg. Ismered ezt az érzést? voltál már hasonló helyzetbe? mikor életed történéseibe egy megálló emlékezetes volt... Érezted már azt, hogy a vonatod ablakán kitekintve mely visz...előre téged....sokszor oly gyorsasággal halad alig bírod követni a képeket? Nézed az ablakon megcsillanó fényeket, árnyékokat....ahogy táncolva egymásnak adják figyelmed...majd tekinteted a távolba siet, a messzeségbe keresed ÖnMagad....aztán egy fánál ülve...KINt....a sok problémádból, távol a zajtól, a bántástól, a fájdalomtól messze...a ztán csönd lesz, és nyugalom száll alá az Égből....látszólag nem történik semmi...vársz, figyelsz (?), keresel...barátokat, társakat, kísérőket a további megállóig. Addig is azt" gondolod" a Most -ba élsz...tévedsz...mert CSAK gondolod...nem...
Utazások a lelked körül