- Link lekérése
- Más alkalmazások
Utazások a lelked körül
Bejegyzések
Csendesed el a természet lágy ölén, a tündérek simogató dallamával... A csend többet mond ezer szónál.... Adj időt magadnak, hogy megtaláld azt Akivé lenned kell... Gondolataiddal a jövőt teremted.... Sétálj .... Tartsd melegen szíved tisztaságát.... Soha nem vagy egyedül... Szeresd gyermeki éned....
..." Ne engedd a rossz napoknak nyomát a szívedben Lépj ki a Fényre, a napsütésre. Még akkor is, ha már nem táplálod reményed, Állj fel, ha térdre kényszerít e világ, Hisz tudod, ez nem az a világ. Léted és élted arany betűkkel, Egykoron te magad vésted Teremtőd és világod forgatókönyvében, Mely ott van a végtelenben. Csukd be az ajtót, és nyiss ablakot A madárnak, hisz ő hozza Lelked olajágát. Ne legyen töviskoszorú a fejeden, Vállald a tetted, a gondolatod érte És tudd; nem a szenvedés a mérce. Teremtő alkotásod örömére, Áldását élvezed minden lépésedben. Legyen élted, mint virágon a harmat így öleljen át a végtelen Szeretet..."
".....Szeresd a te Uradat, Istenedet és rajta kívül más istened ne legyen! –Tiszteld őseidet, hogy hosszú és jó életed legyen azon a földön, amit ők hagytak reád! – Szeresd magyar testvéreidet, mint önmagadat! Fegyvert reájok ne emelj s nyelveddel se vétkezz ellenök! Tartsatok össze, segítsétek egymást és az Úr szeretete, az Úr védelme és az Úr ereje veletek lészen! – Tudjátok az Urat, tartsátok az Ő törvényét és semmi sem lesz lehetetlen számotokra. Az Úr ereje hegyeket mozdít, és tengereket tüntet el azok védelmében, akik atyjoknak nevezik őt, s aszerint is élnek! – Ez a ti hagyatéktok, magyarok, véssétek lelketekbe! – Most pedig, istentudók népe, búcsúzom tőletek, mert szólít az Úr. Szent örökségtek jelvényeit, ezen írásos pásztorbotot, mely a tudás tisztességét őrzi, s a tölgyfába rótt törvényt, ami vele jár, átadom annak, aki helyembe lép. Az Úr kijelölte már, s szabad nemzetünk ősi törvénye szerint ti kell kimondjátok a nevét, egy közös akarattal. Szóljatok hát, s nevez
Minden nap a mi napunk, ha az- az öröm ösvényein vezet minket. Tapasztalataik sorsunk mérföldköve, egy újabb szint eléréséhez. Barátaink közös hajóban eveznek velünk, hiszen nekik is a vállalt feladat megoldása a cél. Hiszen ki tudná jobban ki lakik bennem, ha nem az aki bizalmával megtisztelve, osztozik velem. Nem kell engedni a félelemnek, a közönynek, hiszen azok csak falak, melyek elválasztanak a bizalomtól. Jelen idők próbái , és ennek sikerei azon múlnak, hogyan vizsgázunk bizonyos helyzetekbe.
Fény A jövő, mely nem vár Ott ül a nyakunkon, Mint porszem, mely elkísér Égen, s földön már. A múlt talpunk alatt elszalad A jelenből elvész léptünk. A jövő ott a mindennapokban, mint Finom szőttes, melyet emlékeinkből szőnek Odafent a szorgos Angyalok. Emlékeinkből szőnyeg az utódok földjére Könnyeinkből a jövő forrásai fakadnak. Mosolyból a lélegzet sóhaja A megdermedt múlt. Holnapután Már csak emlék marad ... Ha egyszer múlt, ami volt Hadd legyen a ma oly érték, Mely gyémántként ragyog a lélek Oltárán. Nézz, és láss a lépteid nyomán: Hadd teremjen ezer meg egy Reményvirág Légy az, aki vagy, akinek lenned kell: Ősök útján utód, s utódok nyomán Ősi éltető erő. Életünk után új létezések jönnek, Nem testben jövünk, ha újra hív a körforgás. Csak egy harmat a reggeli Fényben, Csak egy sóhaj a születendő világ ajkán, Körforgása a lé