Ebben a zajos világban hadd legyek a csend, csendje az imának, a nesztelen éjnek, egy csodát meglelt beteljesült reménynek, csend egy könnycseppben bánatban és boldogságban. hm… ha újra csend lehetnék anyám karjában, apám vállán, ígérem jó gyerek lennék. De már minden csendem csak a tiéd, én lennék a te csended és te az enyém, és amikor eljön a tél a csendünkben szállingózó hópelyhek hófehér hullócsillagok lesznek. koszoru gabor
Utazások a lelked körül