Szem-L-Élet Csodálatos szép időnk van, egy kis sétát beütemeztem a napomba, csak " úgy" lenni...szem-l-élni az embereket...magamat emberként...figyelőként... tanúként. A közeli templomba vezettek lépteim ahol imádkoztam, gyertyát gyújtottam azokért akik már nincsenek ebben az életben... A templomi CsendBen mindentől kiüresedve ültem, imára kulcsolt kezekkel, és arra gondoltam milyen csodálatos ElHívást kaptam a hívatásom során, milyen távol hozott e nemes Cél szülő hazámtól, és mégis hazataláltam ITT ezen a helyen, ebben a városban, hiszen vendégeim mint családtagjaimat úgy szeretem őket :-) Vannak "régi" vendégeg akiben felismerem édesanyám, édesapám, imádott nagymamámat....rokonLelkeimet sokszor könnyek közt hallgatom Őket Rajtuk keresztül, ápolom ölelem lelküket. És van mikor ők hozzák nekem az otthon készített friss kenyeret..megosztva velem az élet kenyerét. Határtalan bennem ő meg én, nincs különbség itt, és ott között Honra találtam, hívatásra há
Utazások a lelked körül