Amikor egy szent ábécét leírnak, és világi célokra használnak fel, akkor a titkos tudás el kezd szétszóródni, és esetleg örökre elveszhet. Úgy tűnik pontosan ez történt a rúnákkal is, az utóbbi néhány évszázadban.
A latin ábécé betűi önmagukban nem jelentenek semmit, de a rúna betűi, vagy a héber ábécé 22 betűjénél ez nem így van. Minden egyes rúnának, vagy héber betűnek meg van a maga jelentése, üzenete, sőt több jelentést is sugall.
A rúnákat legtöbbször jóspálcikákra vésték, így kevés korai lelet maradt meg.
Azonban rúna feliratokon, amiket tárgyakra, gyakran sírkövekre véstek, számos kőemlék maradt meg Európa szerte. Ebben az időszakban számtalan helyen fellelhető, érméktől koporsóig, egyes helyeken, pedig az Egyház is áldását adta használatukra. Még a közemberek is le tudtak írni egyszerű rúna-varázsigéket.
Sajnos, amikor az egyház ádáz küzdelmet indított „az ördög kiűzésére Európából" címen, ennek a többi mágikus művészettel együtt a rúna is áldozatul esett. A rúnamestereket száműzték, vagy bujdosásra kényszerültek, s a rúnák tudománya velük együtt sírba szállt, csaknem teljes egészében.
Bár egy része titokban fennmaradt, ma már bizonyos esetekben szinte lehetetlen elkülöníteni az ősi hagyományt a modernebb ezoterikus filozófiáktól.
Amikor az északi törzsek kezdték átvenni az itáliai ábécét saját szimbólumrendszerükbe, profán és vallásos életük szempontjai szerint adtak a betűknek neveket, ily módon átalakítva egyszerű piktogrammjaikat egy mágikus ábécébe, majd ezeket talizmánként, mágikus feliratokként és jóslásra használták.
A Rúna ábécé saját neve „Futhark" A „futhark" név, akárcsak az „ábécé", a rúnasor első néhány betűjéből adódik. Ez a sor eltér a latin ábécétől, és különleges helyet biztosít az alfabetikus írásjelek között.
A futhark eredetileg 24 jelből állt, F-fel kezdődött és O-val végződött, a mai Svédország, Norvégia, Dánia és Észak-Németország területén élt északi germán törzsek használták. Ezt a rúnaábécét „ó-„vagy „germán futhark" néven ismerjük. Akadtak ettől eltérő számú futharkok is, mint pl. az angolszász, vagy fríz, melyben 33 betű volt, és olyanok is, amelyek 23 vagy 28 betűből álltak, de ezektől is eltérően ismeretesek 26 vagy akár 16 betűs sorozatok is.
A második világháború után roppant ellenszenv övezte a rúnákat, mivel a nácikkal hozták kapcsolatba. Egyenruháikon a rangjelzésekre is rúna jeleket használtak. Ennek köszönhetően a háború után szinte teljesen eltűntek a rúnák Európából, és csak igen keveset írtak róluk egészen az ötvenes-hatvanas évekig.
A nyolcvanas évek közepe táján, a „New Age"-mozgalmak és a pogány vallások újjáélesztése idején világszerte rohamosan terjedt a rúnák népszerűsége.
A kelta kultusz újjáéledésével egy időben, hiszen a kelták papjai a Druidák is használták a rúnákat
Megjegyzések
Megjegyzés küldése