„A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja.
A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle.”
A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle.”
„Bármit mutat is a világ: tájakat és természeti csodákat, a
földi flóra és fauna beláthatatlan változatait, semmi nem olyan sajátos, mint
egy-egy ember jelleme. Mikor érdeklődésünk eljut a világ dolgainak szemlélése
közben az emberi jellem ismeretéhez, egyszerre úgy érezzük, ez volt igazi
feladatunk az életben. Minden más, amit megismertünk, csak ismereteinket
gazdagította.”
„Lelkünk csak a jellemek ismeretétől lesz gazdagabb. Mert ez
a legközvetlenebb emberi tapasztalás, igen, a jellem maga az ember.”
„S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton,
mely egyetlen célod, tehát lelked és a lelkedben elrejtett isteni tartalom
megismerése felé vezet. Nem könnyű ez. Gondold csak meg, milyen sokfajta
csábítás hívogat útközben, hogy megpihenj, félbeszakítsd utadat, mással
törődjél.”
„Olyan méltányossággal ítélni a magad ügyében is, mint ahogy
méltányosságra neveled magad a mások ügyében. Nincs jogod a türelmetlenséghez,
méltatlansághoz, túl- zott követeléshez magaddal szemben sem.”
„Ha azt akarod, hogy a világ elismerje emberi rangodat,
ismerd el te is a magad rangját. S viselkedj annak megfelelően, türelmesen és
nagylelkűen. Ne követelj magadtól többet, sem mást, sem rosszabbat, mint amit
te méltányosnak ítélsz mások számára”
„Aki áll, vár, nem cselekszik, az kevesebbszer is hibázik,
de ki tudja, mikor kell megállni, és mikor kell menni? Az emberi bölcsesség
soha nem fog odáig érni, hogy kiszámíthassa a sors útjait.”
„Az életben semmit sem lehet félszívvel csinálni. Nem lehet
kokettálni a sorssal, folyton azt ígérni, hogy majd kicsit később, a következő
alkalommal teljesen a tiéd leszek... talán nem is lesz újabb alkalom.”
„Az életnek is vannak állomásai, mint a vasútnak. Csak épp
hogy a vasúton tudjuk, melyik a végső állomás, ahol kiszállunk. Az élet nagy
útján azonban mindig azt gondoljuk végső állomásnak, amelyik csak forduló.
Kezünkben nincs sem az irányzó-kerék, sem a vészfék, mely a tébolyult vonatot
megállíthatná.”
„Nem véletlenül születtünk erre az életre, nem egy
értelmetlen színdarab szerepeit alakítjuk. Életünknek, sorsunknak célja van, és
a jelek arra mutatnak, hogy egy titokzatos erő, valamiféle gondviselés abba az
irányba terelget bennünket.”
„Amíg azt hiszed, hogy a sorsodnak áldozata és nem tettese
vagy: menthetetlen vagy.”
„Ha valaki csak akkor tart értékesnek, ha az ő elvárásai
szerint gondolkodsz, élsz, akkor valójában nem téged tart értékesnek. Hanem
önmagát. Önmaga értékrendjét akarja benned viszontlátni. Mint egy tükörben.
Amit ő értéknek gondol, azt szeretné benned látni, azt akarja tőled megkapni.
És ha próbálsz megfelelni neki, akkor már nem TE vagy, hanem Ő.”
.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése