"Az utakat sokáig nem érti meg
az ember. Csak lépdel az utakon és másra gondol. Néha széles az egyik út,
aszfaltos, néha rögös, barázdás, meredek.
Az utakat sokáig csak alkalomnak
tekintjük, lehetőségnek, melynek segítségével elmehetünk a hivatalba vagy
kedvesünkhöz vagy a rikkantó tavaszi erdőbe.
Egy napon megtudjuk, hogy az utaknak
értelmük van: elvezetnek valahová.
Nemcsak mi haladunk az utakon az,
utak is haladnak velünk. Az utaknak céljuk van. Minden út összefut végül
egyetlen közös célban. S akkor megállunk és csodálkozunk, tátott szájjal
bámészkodunk, csodáljuk azt a rejtelmes rendet a sok út szövevényében,
csodáljuk a sugárutak, országutak és ösvények sokaságát, melyeken áthaladva
végül eljutottunk ugyanahhoz a célhoz. Igen, az utaknak értelmük van. De ezt
csak utolsó pillanatban értjük meg, közvetlenül a cél előtt."
(Márai Sándor)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése