Ugrás a fő tartalomra
 
 
 
A CUKORBETEGSÉGRŐL

"A szénhidrátokat elfogyasztásuk után az emésztőrendszer cukrokká bontja. Ezek felszívódva a vérbe kerülnek, és a keringés útján eljutnak a sejtekhez. Ahhoz, hogy a sejtbe bejusson a cukor, az inzulin nevű hormon szükséges, amelyet a hasnyálmirigy termel.

Amikor tehát szénhidrátot eszel, inzulin termelődik, bejut a vérbe, majd a cukrot kézen fogva bekopog a sejt „ajtaján”. Képzeld most magad a sejt helyébe. Békésen ülsz a fotelben, olvasol vagy tévét nézel, s egyszer csak kopognak. Kinézel a kémlelőn, és látod,
inzulin jött, cukrot hozott. Örömmel ajtót nyitsz, és beengeded. Visszaülsz a fotelbe.

Kisvártatva újabb kopogás. Kinézel, megint inzulin és cukor. Beengeded. Mivel gazdád, az ember szereti kényeztetni magát,
ugyanez egyre többször ismétlődik. Amikor már folyamatosan ez megy, és amikor már egy nyugodt perced sincs az állandó kopogások miatt, besokallsz.

A következő kopogásnál úgy döntesz, nem nyitsz ajtót. Ezután
néha persze még kinyitod, de már egyre ritkábban. Mivel ritkán engeded be, túl sok cukor marad a vérben (a nassolás ugyanis rendületlenül folytatódik). A szervezeted észleli ezt, és még több inzulint termel. Ezáltal még gyakoribbá válnak a kopogások, ami szinte elviselhetetlen. Néha ajtót nyitsz, de már nagyon ritkán. Majd csak belefáradnak odakint, gondolod.

És jól gondolod. Miközben nálad már a fürdőkádban is cukorhegy tornyosul, és emiatt sok tevékenységedet nem tudod tökéletesen végezni, a hasnyálmirigy kezd kifulladni, és egyre kevesebb
inzulint termel. Ritkul a kopogás, de te változatlanul egyre ritkábban
nyitsz ajtót. Lassan kezd fogyni a cukrod, a vérben rengeteg van
már, a hasnyálmirigy pedig már alig képes inzulint gyártani – kialakult tehát a cukorbetegség.

Ebben az állapotban Te (a sejt) éhezni fogsz, mert nem tudod már beengedni a cukrot, amely pedig bőven akad a külvilágban (vérben). Az édes élet nem jut be hozzád. Ha sok szénhidrátot eszel, sok energiát akarsz bevinni a szervezetedbe.

Ha túl sokat viszel be, azért van, mert az eleget nem érzed elégnek. Kevés neked az, ami van. Az édesség a szeretet analogikus megjelenése testi szinten. Ha édességre vágysz fizikai szinten, lehet, hogy úgy érzed, valamilyen édességet nem kaptál meg érzelmi szinten."
 
 
Fénykép: A CUKORBETEGSÉGRŐL

"A szénhidrátokat elfogyasztásuk után az emésztőrendszer cukrokká bontja. Ezek felszívódva a vérbe kerülnek, és a keringés útján eljutnak a sejtekhez. Ahhoz, hogy a sejtbe bejusson a cukor, az inzulin nevű hormon szükséges, amelyet a hasnyálmirigy termel.

Amikor tehát szénhidrátot eszel, inzulin termelődik, bejut a vérbe, majd a cukrot kézen fogva bekopog a sejt „ajtaján”. Képzeld most magad a sejt helyébe. Békésen ülsz a fotelben, olvasol vagy tévét nézel, s egyszer csak kopognak. Kinézel a kémlelőn, és látod,
inzulin jött, cukrot hozott. Örömmel ajtót nyitsz, és beengeded. Visszaülsz a fotelbe.

Kisvártatva újabb kopogás. Kinézel, megint inzulin és cukor. Beengeded. Mivel gazdád, az ember szereti kényeztetni magát,
ugyanez egyre többször ismétlődik. Amikor már folyamatosan ez megy, és amikor már egy nyugodt perced sincs az állandó kopogások miatt, besokallsz.

A következő kopogásnál úgy döntesz, nem nyitsz ajtót. Ezután
néha persze még kinyitod, de már egyre ritkábban. Mivel ritkán engeded be, túl sok cukor marad a vérben (a nassolás ugyanis rendületlenül folytatódik). A szervezeted észleli ezt, és még több inzulint termel. Ezáltal még gyakoribbá válnak a kopogások, ami szinte elviselhetetlen. Néha ajtót nyitsz, de már nagyon ritkán. Majd csak belefáradnak odakint, gondolod.

És jól gondolod. Miközben nálad már a fürdőkádban is cukorhegy tornyosul, és emiatt sok tevékenységedet nem tudod tökéletesen végezni, a hasnyálmirigy kezd kifulladni, és egyre kevesebb
inzulint termel. Ritkul a kopogás, de te változatlanul egyre ritkábban
nyitsz ajtót. Lassan kezd fogyni a cukrod, a vérben rengeteg van
már, a hasnyálmirigy pedig már alig képes inzulint gyártani – kialakult tehát a cukorbetegség.

Ebben az állapotban Te (a sejt) éhezni fogsz, mert nem tudod már beengedni a cukrot, amely pedig bőven akad a külvilágban (vérben). Az édes élet nem jut be hozzád. Ha sok szénhidrátot eszel, sok energiát akarsz bevinni a szervezetedbe.

Ha túl sokat viszel be, azért van, mert az eleget nem érzed elégnek. Kevés neked az, ami van. Az édesség a szeretet analogikus megjelenése testi szinten. Ha édességre vágysz fizikai szinten, lehet, hogy úgy érzed, valamilyen édességet nem kaptál meg érzelmi szinten."

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

"Kezdetben apró dolgokért mondtam köszönetet.Aztán minél hálásabb lettem,annál nagyobb lett a jutalmam.Hát persze,hiszen minden,amire az ember összpontosít,növekedésnek indul.Ha a jóra koncentrálsz az életedben,azzal még több jót teremtesz.A hála a nagy szorzó."