"Az emberek többségével az a baj, hogy mindig másoktól várnak mindent. Mástól várják a boldogságot, hogy megerősítse az önbizalmukat, hogy megoldják a feladataikat és ezzel azt is, hogy megtegyék azt a bizonyos utat, amin mindenkinek magának kellene végigmenni.
Senkit nem húzhatsz magad után, ahogy azt sem várhatod el, hogy felfedezze helyetted, hogy mi rejlik benned.
Ki más fogja ezt megtenni helyetted? Ki, ha nem te magad? Miért várod el másoktól, hogy megértsenek, ha te magad sem vagy tisztában önmagaddal?
Ha nem szereted önmagad, hogy várod el, hogy más szeressen? Ha nincs önbizalmad, hogy várod el, hogy higgyenek benned?
Ahhoz, hogy változtatni tudj, mindenekelőtt önmagaddal kell tisztában lenni. Levetni a páncélt, a tagadás álarcát és őszintének kell lenned magadhoz. Leülni, elcsendesedni és végiggondolni, hogy milyen ember vagyok én!? Mik a jó és a rossz tulajdonságaim? Mik azok, amiket még tanulnom kell, amin esetleg változtatnom kellene?
Lehet, hogy leszel olyan szerencsés ebben az életben, hogy megoszthatod a boldogságot valakivel, de előtte neked magadnak kell annak lenni, magadban kell mindenekelőtt megtalálnod mindazt, amit kapni szeretnél. Mert csak azt tudod átadni másoknak, ami benned is megvan.
Minden emberben ott rejlik a lehetőség, hogy megteremtse mindazt, amit szeretne. A vágyaidnak, az álmaidnak egyedül te állhatsz az útjába!"