Kedves vendégei, ismerőseim, barátaim!

Fontosnak tartom kifejteni, mi is a glutén érzékenység.(?)
Az elmúlt napokban a Salvia állapot felmérések során miden harmadik páciensnél tapasztaltam glutén terheltséget. Sok esetben a páciens meglepődik hiszen csak magos zsömlét fogyaszt...de tudni kell mi a glutén érzékenység.
Ajánlom figyelmükben a következő leírást.
Ha kérdés merül fel forduljon hozzám bizalommal!

Barti Ildikó
Okleveles Természetgyóyász-reflexológus
Tel: +3630/ 95 00 336.

Mi az a glutén?

Egyszerűen megfogalmazva: a glutén különböző gabonafélékben található ragacsos fehérjekombináció, ami normális esetben teljesen ártalmatlan, az egészségesen működő szervezet probléma nélkül megemészti. A glutént más néven sikérnek is nevezik. Így már biztos sokaknak beugrik, a kenyérkészítésnél kulcsszerepe van.
Glutént tartalmaz - gluténmentes

A legelterjedtebb gluténtartalmú gabonafélék a búza, a tönköly, a rozs, az árpa és a zab.A gluténmentes gabonafélék közé tartozik a köles, a rizs, a kukorica, a hajdina, a quinoa és az amaránt (és a gesztenye is, mediterrán térségekben ezt is gyakran használják lisztté őrölve).
Mindkét csoportra jellemző, hogy teljesen mindegy, milyen feldolgozottsági fokban jut el hozzánk a gabonaszem (keményítő, liszt, pehely, gríz, tészta, stb.), gluténtartalma nem változik.
Cöliákia, avagy lisztérzékenység

Gyerekek és felnőttek körében is akadnak olyanok - sajnos egyre növekvő számban -, akik a gluténra érzékenyek. Ez a fajta intolerancia az érintettek táplálkozásmódjára és egészségére drasztikus hatással van, bélrendszerükben maradandó károsodás megy végbe. A cöliákia kórképe nagyon változatos: jelentkezhet klasszikus, súlyos tünetekkel (hasmenés, súlyveszteség, felfúvódás, hiánytünetek), de akár évekig észrevétlen is maradhat. Fokozottan figyelni kell a gyermeket a legújabb ajánlások alkalmazásakor, hiszen előfordulhat, hogy a nagyon kis mennyiségű glutén kínálása ellenére is kialakul a cöliákia, ami azonban ekkora mennyiség esetén még nehezebben diagnosztizálható, és gyakorlatilag álcázva marad. Csecsemők esetében intő jel lehet, hogy ha a glutén étrendbe való bevezetése után a gyermek súlya kielégítő táplálkozás mellett sem gyarapszik, sőt esetleg fogyni kezd. Legkésőbb ilyenkor mindenképp fel kell keresni a gyermekorvost, és meg kell neki említeni a problémát.
Legújabb ismeretek

Sorozatos kutatások rávilágítottak, hogy a csecsemő étrendjébe a glutént először igen kis mennyiségben szabad csak bevezetni. A magyar ajánlások szerint ezt megtehetjük naponta fél háztartási keksz, vagy kétnaponta egy egész háztartási keksz formájában, a baba táplálásától függően anyatejjel, vízzel vagy tápszerrel keverve. Ha a gluténkóstoltatással egyidejűleg a hozzátáplálást is megkezdjük, a főzelékekhez adhatunk napi egy csapott mokkáskanál (=2,5 g) lisztet (ilyenkor természetesen a keksz nem kell!). Ez a mennyiség nem helyettesíti a(z) (anya)tejalapú étkezést, nem is ez a cél. Képzeljük azt, mintha vitaminkészítményt adnánk a babának!
Egyidejűleg nagyon fontos, hogy – lehetőségünkhöz mérten – továbbra is szoptassuk a csecsemőt, akkor is, mikor hetek-hónapok elteltével a kezdeti adagot lassanként növelve már valamivel nagyobb mennyiségű gabona szerepel az étrendjében.
Fenti két tényező együttesen – az orvostudomány mai ismeretei szerint – jelentősen csökkentheti a cöliákia, az 1-es típusú diabetes mellitus és a búzaallergia kialakulásának kockázatát.
Ami még kétséges: mikorra tehető az az „időablak”, mikor a glutén bevezetése ideális?

Ahogy a magyar ajánlások is mutatják, sokak véleménye szerint már a 6. hónapban (vagy, ha a gyermek nagyon korán megérik a hozzátáplálásra, akár már az 5. hónapban) érdemes lehet kis mennyiségű glutént adni az anyatej vagy tápszer mellé. Nagy valószínűséggel ez a javaslat azzal is összefügg, hogy ebben az életkorban a babák többségét még szoptatják. Nem zárható ki az sem, hogy az eddig elért tudományos eredmények egyfajta regionális sajátosságot mutatnak. Jelenleg nagyszabású, európai szintű kutatásban vizsgálják a glutén bevezetésének ideális módját. A „végeredmény” még évekig várat magára, így hát nem csoda, hogy maguk a magyar ajánlás kidolgozói is úgy nyilatkoztak, hogy a jelenlegi irányelveket záros határidőn belül felülvizsgálják, és ha kell, a kutatási eredmények tükrében módosítják. Egy biztos: betöltött négy hónapos kora előtt ne adjunk anyatejen és/vagy tápszeren kívül kiegészítő táplálékot kisbabánknak!"

Forrás: a szöveg Mag. Ingeborg Hanreich IBCLC, táplálkozástudományi szaktanácsadó itt található cikke és az „Essen und Trinken im Säuglingsalter” c. csecsemőtáplálási útmutatója felhasználásával és átdolgozásával, a magyar ajánlások figyelembe vételével készült.