Sok szeretettel a 2016.verses kötetemből:
Tiszta Forrás, zengő patak….
Évek telnek, erények gazdagodva jönnek
Emlékeim hazahívnak szüntelen
Szeretem a patakot,
mely zengve selyempartok közt vígan szökdösött
A szellőt, ahogy
hegyekről este virágillattal megrakódva jött
A hajnalt, amikor bokrétásan
felkacagott, az ablakunk alatt
Szeretek minden
bokrot, fát, virágot
Minden aki akkor voltam
s ma maradtam az.
Tiszta Forrás, zengő patak
Virág illat csilingelő illat
S már megyek is!
A régi völgyek tárt
öleléssel elém jönnek…
fehéren kacag a falu, és nincs határa az örömnek…
Térdre borulok Istenem elöted
Az OttHon Fa tövébe
Miatyánk... sokat vétettem Ellened s nagyot...
de nézd: megtörtént a Te akaratod.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése