hiszen, hogy élek, maga is csoda!
Csodálatos, hogy volt idő: nem éltem,
csodálni ezt meg nem szűnök soha.
Csoda, hogy látok, hallok és beszélek,
csoda, hogy érzek és gondolkodom,
képzeletemben képek szárnyasodnak,
s betűhálómmal őket elfogom.
Csodálatos, hogy mennyiféle kép van,
s ahány ember, megannyi képzelet.
Mindenki lát, csupán röptén elfogni
kevesen tudják ám a képeket,
...
de honnan ez, én is miként csinálom?
Ez az, ami oly rejtelmes, mesés?”
(Várnai Zseni)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése