ALLERGIA

Napjainkban egyre több az allergia kellemetlen tünetében szenvedők száma. Pácienseim esetében tapasztalom e tünet együttes mögött a szervezet terhelése van jelen.
Barti Ildikó
...............

Ezért is ajánlom elolvasni a következő írást:

Étkezési tanácsok hisztamin-intoleránsoknak

A hisztamin-intolerancia az étellel felvett és a szervezetben keletkező hisztaminnal szembeni túlérzékenységet jelenti. A hisztamin egy, főleg allergiás és gyulladásos folyamtokban résztvevő anyag, melyet elsősorban a hízósejtek termelnek.

Mi az a hisztamin?

A hisztamin a szervezetünkben termelődő szöveti hormon, amely elsősorban neurotranszmitterként (idegi átvivő anyag) működik. Ezen kívül igen fontos szerepet tölt be az allergiás reakciók létrejöttében és az immunfunkciókban is, vagyis az idegen anyagokkal szembeni védelemben.

Biokémiailag a hisztamin egy biogén amin. A hisztidin nevű aminosavból keletkezik egy széndioxid molekula lehasadása után, és leginkább a hízósejtekben, a bazofil granulocitákban és az idegsejtekben raktározódik el. Bár az emberi szervezet is képes nagy adagban előállítani, étellel és itallal is sok jut a vérbe.

Mit jelent a hisztamin-intolerancia?

Hisztaminózis vagy hisztamin-intolerancia alatt az élelmiszerrel bejutó hisztaminra való túlérzékenységet értjük. Nem veleszületett probléma, a helytelen életmód, étkezési szokások, bélgyulladások/fertőzések következménye, különféle gyógyszerek mellékhatása.

Oka alapvetően többrétű lehet:

1. beteg a bélnyálkahártya és az elfogyasztott ételekben található hisztaminból túl sokat enged a vérbe jutni, illetve felborult a normál baktériumflóra és olyanok kerültek túlsúlyba, melyek hisztamint is nagy mennyiségben termelnek

2. nem termelődik elég hisztamin lebontó enzim (DAO)

3. olyan anyagok bejutása, melyek blokkolják a hisztaminlebontást

4. túlzott mennyiségű a hisztamindús ételek bevitele a lebontási kapacitáshoz képest

Az európai lakosság egyre érintettebb, leginkább 40 feletti nőknél fordul elő, ám a gyógyszerek és a helytelen életforma miatt egyre több a fiatal érintett is. Mivel alapvetően nem valódi allergiás reakció miatt (antigén-antitest komplexek hatására a hízósejtekből) szaporodik fel a vérben sok hisztamin, ezért álallergiának is nevezik.

Legfőbb tünetei

Nem sokkal az étel, ital vagy gyógyszer elfogyasztása után a következő reakciók jelenhetnek meg:

• bőrpír, kivörösödés, csalánkiütés, (nedvező) ekcéma, viszketés
• fejfájás, migrén, szédülés, hőhullámok, kimelegedés
• orrdugulás és orrfolyás, légzési nehézség, asztma, torokviszketés- és fájás
• puffadás, hasmenés, székrekedés, émelygés, hányás, hasfájás, szúró/görcsös hasi fájdalmak
• vérnyomáskiugrás, szapora szívverés, szívritmuszavar
• menstruációs panaszok, hólyaggyulladás, húgycső-gyulladás és a genitáliák nyálkahártyájának erős érzékenysége
• ödémaképződés , ízületi fájdalmak
• kimerültség, fáradtság, alvászavarok
A hisztamintolerancia egyénileg eltérő

A tünetek megelőzése szempontjából legjobb a hisztamindús ételek teljes elkerülése. Azonban fontos tudni, hogy az egyéni érzékenység és tolerancia nagyon eltérő, lehet, hogy kis adagban a felsoroltak egyenként nem okoznak panaszt, ám kombináltan vagy nagyobb mennyiségben már igen. Az is előfordulhat, hogy ami múlt héten nem okozott tünetet, ma kis adagban is azonnal durva panaszokat idézhet elő, mert pl. tegnapról még sok olyan élelmiszermaradvány van a bélben, amihez a mai kis adag hisztamin hozzáadódva már problémát jelent. A nyirokrendszer terheltsége, a bélrendszer állapota és a máj működése is sokat játszik közre. Ám az is lehet, hogy valami olyat is ettünk a kis adag – eddig panaszt nem okozó – étel mellé, amiről nem tudtuk, hogy valódi hisztaminbomba.

Magas hisztamintartalmú ételek: befőzött és konzervált élelmiszerek; sajtok – főleg a sokáig érlelt kemény sajtok, penészes sajtok; füstölt és pácolt húsok, sonka, szalámik; a legtöbb halféle, tenger gyümölcsei és halkonzervek; babok és a hüvelyesek általában (különösen a csicseriborsó); paradicsom, paradicsomszósz, ketchup; szójatermékek (szójatej, szójatejszín, tofu, szójaszósz); búzából készült termékek; savanyú káposzta, kovászos uborka; készételek; egyes gyümölcsök: banán, körte, padlizsán, narancs, kivi, eper; alkoholos italok (főleg a sör, vörösbor és a pezsgő); élesztő és azzal készült pékáru; fekete tea; csokoládé, kakaó, teasütemények, konzerváló szereket és édesítőket tartalmazó édességek, sütemények; ecet (főleg a borecet); fokhagyma, vöröshagyma; olajos magvak (főleg a dió és a kesudió).

Általános étkezési irányelvek

- amit csak lehet, mindig frissen fogyasszunk. Hűtőben se tároljuk 1 napnál tovább. Amit fagyasztani akarunk, azt is frissen tegyük a mélyhűtőbe.
- semmilyen sokáig érlelt, pácolt ételt és konzervált dolgot ne együnk, igyunk.
- alkoholt közvetlen evés előtt, alatt és után tilos fogyasztani; a vörösbor, a sör és a pezsgő tiltólistán vannak.
- semmilyen erjesztéssel és érleléssel készült étel nem fogyasztható (pl. savanyú káposzta, parmezán, pácolt és érlelt húsok)
- csak a friss és mélyhűtött halak ajánlottak, a füstölt, pácolt és ruszliként elkészített, konzervált nem.
- aminek alacsonyabb a hisztamintartalma, de mégis szeretnénk fogyasztani, azt áztassuk kicsit vagy az első főzőlevét öntsük ki, mert a hisztamin vízoldékony, és így csökkenthető az ételben való mennyisége.
- azokat az élelmiszereket is kerülni kell, melyek ugyan nem tartalmaznak sok hisztamint önmagukban, de a hisztamin felszabadulását elősegítik, ilyen az összes citrusféle.

Hisztaminszegény ételek

Az alább felsorolt ételeknél több irodalmi adat mást és mást ad meg. Legfontosabb, hogy minél frissebb és kezeletlen árut vásároljunk, ami sokat állt, abban felszaporodhat a hisztamin. Ajánlott ételek: friss sajtok, túró, vaj; friss húsfélék (friss, mélyfagyasztott); frissen fogott halak és tenger gyümölcsei; friss gyümölcsök (dinnye, málna, áfonya, szeder, licsi, mangó, kaki, rebarbara, cseresznye, meggy, ribizli, egres, kajszibarack, alma); friss zöldségek (saláta, káposztafélék, cékla, tök, hagyma, retek, jégcsapretek, TV-paprika, sárgarépa, burgonya, uborka, póréhagyma, cukkini, kukorica, spárga ); gabonák, tésztafélék (tönköly-, kukorica-, rizstészta/liszt, élesztőmentes rozskenyér, kukorica-, árpa- vagy rizslisztből készült pékáruk, rizs, zabpehely); tejpótlók: rizs-, zab és kókusztej; a citrusféléket és a fent felsorolt gyümölcsöket, zöldségeket kivéve a többi és a belőlük frissen készült gyümölcslevek; gyógyteák; tojássárgája.

Dr. Balaicza Erika