Folyamatosan, kényszeresen zakatol a fejünk: ítélkezünk, címkézünk, mérlegelünk -teljesen beleveszünk az elménk csevelyébe.
Ha elengeded a kényszeres címkézést, akkor ártatlanul szemlélődő tudatosságként ébredsz önmagad tudomására egy csodákkal teli életben.