"Ha egy megoldhatatlannak tűnő helyzettel találod szembe magad, akkor az egyetlen dolog, amit tehetsz az az, hogy megpróbálod függetleníteni magad tőle. Ennek egy természetes és önkéntelen reakciónak kellene lennie, te azonban saját lényed rabja vagy és ez az ősi képesség már réges-rég elhalványult benned. Te racionálisan akarsz megoldani minden problémát, de az a rengeteg haszontalan tudás összezavarja az elméd.Észrevetted már, hogy mennyivel egyszerűbben adsz tanácsot a barátaidnak? Talán még mondod is: "Ha nem az én gondjaimról van szó, akkor mindig olyan könnyű megtalálni a megoldást." Másokat kívülről szemlélsz, de ha önmagadról van szó, akkor erre képtelen vagy.Képzeld el, hogy becsukott szemmel odaállítanak egy fal elé. Meg tudnád határozni, hogy hol is vagy pontosan? Nem látsz semmi mást, csak az eléd tornyosuló akadályt. Repedéseket, töréseket, mintákat és rajzolatokat. De ezek alapján ugyanúgy lehetnél a szülővárosodban, mint ahogy a kínai nagy fal előtt is. Látod, ugyanez a helyzet a megoldhatatlannak tűnő problémáiddal is. Túl közel vagy hozzájuk. A megoldás olyannyira egyszerű, mégsem gondolsz rá. Te csak a mintákat keresed a falon, láthatatlan összefüggések vagy titkos ajtók után kutatva. Ne tedd!
Csak lépj egyet hátra."
(Sz.F.)