A gyermekeink szárnyakat kaptak tőlünk, nekik a gyökerekért lehetne harcolni. Érte és nem ellene… most ellene harcolnak. Ellened és ellenem. Megtagadják, megkérdőjelezik a gyökereiket és ezzel a legrosszabbat teszik maguknak, amit csak tehetnek: Gyökértelenné váltak teljesen, szenvednek attól, hogy nem találják magukat, helyüket. Bárhova mehetnek, bármit megtehetnek, mégis boldogtalanul bolyonganak világszerte. Túlléptek a családon, kiléptek a világba… sokan eltűntek…

Nézd meg a párkapcsolataikat… hogy tud kapcsolódni a gyökértelen ember? Hogy ismerhetné el a társát, amikor megtagadja anyját, apját és ezzel együtt önmagát? Hogy szerethetné a társát, amikor mindenki mást utál? Hogy lehetne férfi vagy női szerepben, amikor a gyermeki szerepét sosem fogadta még el? Hogyan élhetne boldog életet, ha szüleitől saját életét még nem fogadta el, nem mondott rá igent?