Hát nem érted? Senki sem fog tudni felszabadítani téged. Senki! Csak Te saját magadat!!Rá kell jönnöd végre, hogy az erő benned van. A változás ereje. Mindig is benned volt, csak te elnyomtad. A hitetlenségeddel.Mikor veszed már észre, hogy a változáshoz semmi más nem kell, csak a hited?! Ne a múltnak higgy, és ne másoknak. Hanem a szívednek. Csakis a szívednek! Érzel valamit? Érzel ott legbelül? Valami feszítőt és hatalmasat? Ami igazi? Ami mindig is ott volt? Ami szinte mindig szétfeszít? Na ott a hited! Az az! És az a te igazi éned. Miért taposod el folyton? Miért legyintesz rá? És meddig teszed ezt? Mire vársz? Hát indulj el végre! Tégy egy lépést. Csak egyetlen egyet. Nem baj, ha pici, nem baj, ha bizonytalan, akkor is egy lépés.Még nem kell felmondanod, nem kell elhagynod, kidobnod, vagy feladnod. Még nem kell, az talán túl nagy lépés lenne. De tehetsz egy kisebb, óvatosabb lépést abba az irányba, amit szeretnél; és csak figyeld meg a következményeit. Ha jó az a lépés, ha az a jó útra vezet, akkor rövid időn belül igazolást fogsz rá kapni. És akkor már majd nyugodtan lépkedhetsz tovább.Ezért hát ne feledd, senki sem kell ahhoz, hogy megváltozzon az életed. Senki, és semmi! Csak te. Te, és a szíved.És hidd csak el, hogy könnyebb, mint gondolnád.

(Próféta)