🥚 A húsvéti tojás
"A tojást, mint a termékenység, az élet és az ujjászületés szimbólumát, minden vallásban megtaláljuk. A Nap tiszteleteként a kínaiak már 5000 évvel ezelőtt a tojást pirosra festették. Az egyiptomiaknál volt egy Istennö, akinek a neve lefordítva Ös – tojást jelent. Akkoriban neki köszönték meg az emberek az életerőt. Valamikor a tojásfestés pogány szokás volt és ebből Kr. u. 200 körül a rómaiak keresztény hagyományt teremtettek. A tojás nem más, mint Jézus feltámadása által hirdetett élet szimbóluma. A piros pedig a mártírok vérét, a Napot valamint a szerelmet jelképezi. Az egyik verzió szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe. A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.
A húsvéti tojás karrierje valószinüleg a középkorban kezdődött. Akkoriban volt szokás a bérleti díjat és az adót tojás, tyúk és nyúl formájában megfizetni, méghozzá Húsvét idején. Ebből az „adótojásból“ vált később a húsvéti tojás, amit csak a reformáció után dugtak el a gyerekeknek megkeresés céljából. Ez a hagyomány a mai napig él Németország területein. A 17. században vált divattá a húsvéti tojás díszítése különböző motívumokkal, írással, képekkel. Szükség volt a felnőtteknek valamiféle magyarázatra a gyerekekkel ellentétben, mert ugyanis az valahogy világos volt, hogy a tyúk ilyen kincset nem tud tojni, így került a képbe a húsvéti nyúl. A nyulak ugyanis megszenvedtek az életükért, tavasszal gyakorta keresték fel azért a falvakat, hogy a répa és a káposzta maradékait megtalálják és jól lakhassanak velük. Éppen ezért némely falvak környékén még gólyával , rókával vagy kakukk – kal osztozkodtak e finom falatokon."
(Forrás:http://eletmodszer.com/)
"A tojást, mint a termékenység, az élet és az ujjászületés szimbólumát, minden vallásban megtaláljuk. A Nap tiszteleteként a kínaiak már 5000 évvel ezelőtt a tojást pirosra festették. Az egyiptomiaknál volt egy Istennö, akinek a neve lefordítva Ös – tojást jelent. Akkoriban neki köszönték meg az emberek az életerőt. Valamikor a tojásfestés pogány szokás volt és ebből Kr. u. 200 körül a rómaiak keresztény hagyományt teremtettek. A tojás nem más, mint Jézus feltámadása által hirdetett élet szimbóluma. A piros pedig a mártírok vérét, a Napot valamint a szerelmet jelképezi. Az egyik verzió szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe. A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.
A húsvéti tojás karrierje valószinüleg a középkorban kezdődött. Akkoriban volt szokás a bérleti díjat és az adót tojás, tyúk és nyúl formájában megfizetni, méghozzá Húsvét idején. Ebből az „adótojásból“ vált később a húsvéti tojás, amit csak a reformáció után dugtak el a gyerekeknek megkeresés céljából. Ez a hagyomány a mai napig él Németország területein. A 17. században vált divattá a húsvéti tojás díszítése különböző motívumokkal, írással, képekkel. Szükség volt a felnőtteknek valamiféle magyarázatra a gyerekekkel ellentétben, mert ugyanis az valahogy világos volt, hogy a tyúk ilyen kincset nem tud tojni, így került a képbe a húsvéti nyúl. A nyulak ugyanis megszenvedtek az életükért, tavasszal gyakorta keresték fel azért a falvakat, hogy a répa és a káposzta maradékait megtalálják és jól lakhassanak velük. Éppen ezért némely falvak környékén még gólyával , rókával vagy kakukk – kal osztozkodtak e finom falatokon."
(Forrás:http://eletmodszer.com/)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése