Alázat és megalázkodás, tudod mi a különbség?

Az alázat a dolgok iránti tiszteletről szól. Nem alá –fölé rendelés, hanem annak a megértése, hogy se többek, se kevesebbek nem vagyunk a másiknál. Mindannyian egy nagy közös egésznek vagyunk a részei, a lényeg tehát az, hogy nem én vagyok több, nem te vagy több, hanem mi együtt válunk többé. Az egyensúly, csak akkor marad fenn, ha az alázat mindkét félben jelen van!
A megalázkodás a magunk iránti tiszteletről való lemondásról. Mondhatnám akár azt is, hogy magamat, a saját elveimet, szokásaimat feladva viszonyulok másokhoz. Miért tesszük? A szeretetért. Azt gondoljuk, ha amit teszünk, azzal a másik kedvében járunk, ezzel elnyerjük a jóindulatát, és megajándékoz minket a szeretetével. Elérjük e? Nem! Mert magadat lealacsonyítod és szeretetet, ha nem is, szánakozást elérhetsz.  Hol van a kutya elásva és miért siklunk ki? Mondjam azt, hogy megint a gyerekkorban rejlenek a gyökerek? Aki gyerekkorában nem kapott elég szeretetet, az felnőttként vagy selejtnek fogja érezni magát, vagy eszközként fogja használni az embereket. Ugyan úgy és ugyan azt fogja tenni, ahogy rá is tekintettek. A legtöbben tudat alatt követjük a szülői mintákat és az eredmény, nagyon hasonló lesz.Az alázat fontos, mert értéket képvisel, de ne hagyd, hogy visszaéljenek vele, mert ellenkező esetben nagyon gyorsan megalázottá válhatsz. Húzd meg a határaidat. Aki megalázkodik, az nem tiszteli önmagát, mert a mások tiszteletét önmaga tisztelete fölé helyezi.Az idősek sokszor mondják, hogy jár nekik a tisztelet a koruk miatt. Biztos így van, de én azt tudom, hogy nálam, nem a korral, nem szavakkal, nem a pozícióval, hanem cselekedeteivel vívja ki a tisztelet a másik ember. 

Te mit gondolsz?

forrás: https://www.facebook.com/lelkunkhoz/posts/1625944257493891