" Volt idő, mikor össze voltam törve. Volt, hogy nem tudtam pozitívan nézni a jövőbe. Volt, hogy a félelem eluralkodott rajtam. Ezáltal mindig a jobbat, a többet kutattam. Azt néztem mit tehetek, hogy jobbá tegyem életemet. Egyszer csak elég lett a sopánkodásból, tudtam, hogy valahol, valamikor megkapom a jobbat a világból. Ránéztem önmagamra, félelmeimet hátrahagyva. Sok tanulás, rögös út van mögöttem. Lassan úgy érzem, hogy révbe értem. Időt, pénzt, energiát nem sajnálva, ráléptem az önfejlesztés útjára. Néha nagy volt az ára. Minden önmunka megéri a nehézségeket, mert egyre jobbá, könnyűvé teszi életedet. A fejlődés sok változást hoz. Vesztesz, és nyersz új barátot.
Emberek jönnek, mennek, de mindig lesz olyan, akivel együtt kell menned. Amit megtanultam életem részévé vált, és beindított rengeteg változást. Bizonyíték a változásra magam vagyok. Nem sajnálok egyetlen napot se, mi a fejlődésem vezette. A bőséget, boldogságot nem csak pénzben mérik. Tévesen sokszor csak azt nézik. Boldognak lenni egy pillanatban, harmóniában lenni önmagaddal. Néha ez is egy csoda. Főleg, ha megnézed, hogy mennyi minden vezetett oda. Ezért ne félj feladni elképzeléseket, régi berögzült nézeteket. Vállald fel és tedd azt amit akarsz. Megerősít minden kudarc. Építkezni a romokból tudsz. És, hogy mit építesz újjá, az tőled függ. Tenni kell érte, a lehetőségeket keresve, s nézve. Figyelni, tanulni, menni, tenni. Enélkül nem lehet, csak vegetálva élni. Nem csak éldegélni, élni is akartam. Rengeteg új dolgot megkaphattam. A legszebb az egészben az, hogy megtalálod önmagad, és onnan már nincs út csak előre, egy békésebb, szebb jövőbe."
Megjegyzések
Megjegyzés küldése