Harmónia Minden Szinten

A szív, és a szavak helye az életünkbe... Ha értenénk az állatok nyelvén teljesebb lenne az ÉLET-ünk...mert az önzetlen SZERETET-ről, a feltétel nélküli FIGYELEM-ről sokat tanulhatnánk! Jelen idők a befele tekintést támogatják, ahol a megélt életszakaszok letisztulnak...nagyon nehéz "súlya van"   Belefáradsz...szomorú vagy...mert LeNyom. Igen az önmagadon való" munka" nemcsak szárnyakat ad, hanem indákat is felhoz, mely eddig fogva tartott...és most tapasztalod erejét. Csak tudd, ez is a folyamat része, melyben megismered saját erődet, ÖnMagadat ebben az emberi minőségbe. Müller Péter gondolataival kívánok mindenkinek meghitt szép napot Szeretettel: Barti Ildikó "....És gondolunk arra, hogy nincs remény, és az egész élet értelmetlen, nehéz és kilátástalan. Ez öregít. Ráírja arcunkra belső élményeinket. Aki jól él, annak lelke mélyén a tiszta forrás mindig buzog, a külső koszban mindig feltör a tiszta víz, a derűs, a tápláló, az élet halhatatlanságán...

Wass Albert: Az Angyalok Tisztása Amikor az erdőre kimégy, figyelve lépj, és lábujjhegyen. Mihelyt a fák alá belépsz, és felrebben előtted az első rigó: akkor már tudnod kell, hogy az erdő észrevett. Ha megállsz egy pillanatra, hallani fogod a szellőt, ahogy a fák között tovaoson. Te már tudod, hogy ezt a szellőt az angyal rázta elő, köpenye ráncaiból. Ha jól figyelsz, a manókat is hallhatod: surrannak, matatnak itt-ott a sűrűben. Sok dolguk van, igyekezniök kell. A virágokat is láthatod majd, és minden virág kelyhéből egy tündérke les rád. Figyelik, hogy rontó-ember vagy-e? Azoktól félnek. De te látó-ember leszel, és a tündérek ezt hamar felismerik. Kiülnek a virágok szirmaira, és kedvesen reád kacagnak. De akkor a patakot is meghallod, ahogy neked mesél, csodálatos meséket az erdőről. . . Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz,...

Minden pillanatban van választásod, ami vagy közelebb vezet a lelki élethez, vagy távolabb tőle. A nagy boldogság nem más, mint apró örömök. Élvezd a napsütést, a sétát, a szeretteid közelségét, a gyönyörű felhőket. És igen, vannak nehézségek, fájdalmak, csalódások, veszteségek mindannyian tudjuk milyen érzés, de az élet megy tovább, itt a tavasz kezdődik egy új kör az élet színpadán! Szeretettel; Ildikó 🍀

- Petőfi Sándor - SZÜLŐFÖLDEMEN Itt születtem én ezen a tájon Az alföldi szép nagy rónaságon, Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával vón tele, Most is hallom e dalt, elhangzott bár: „Cserebogár, sárga cserebogár!” Ugy mentem el innen, mint kis gyermek, És mint meglett ember úgy jöttem meg. Hej azóta húsz esztendő telt el Megrakodva búval és örömmel... Húsz esztendő... az idő hogy lejár! „Cserebogár, sárga cserebogár.” Hol vagytok, ti régi játszótársak? Közületek csak egyet is lássak! Foglaljatok helyet itt mellettem, Hadd felejtsem el, hogy férfi lettem, Hogy vállamon huszonöt év van már... „Cserebogár, sárga cserebogár.” Mint nyugtalan madár az ágakon, Helyrül-helyre röpköd gondolatom, Szedegeti a sok szép emléket, Mint a méh a virágról a mézet; Minden régi kedves helyet bejár... „Cserebogár, sárga cserebogár!” Gyermek vagyok, gyermek lettem újra, Lovagolok fűzfasípot fújva, Lovagolok szilaj nádparipán, Vályuhoz mék, lovam inni kiván, Megitattam, gyi lovam, gyi...

Juhász Gyula: Március idusára Vannak napok, melyek nem szállnak el,  De az idők végéig megmaradnak,  Mint csillagok ragyognak boldogan  S fényt szórnak minden születő tavasznak.  Valamikor szép tüzes napok voltak,  Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.  Ilyen nap volt az, melynek fordulója  Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.   Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai  És lángoló Petőfi szava zengett,  Kokárda lengett és zászló lobogott;  A költő kérdett és felelt a nemzet.  Ma nem tördel bilincset s börtönajtót  Lelkes tömeg, de munka dala harsog,  Szépség, igazság lassan megy előre,  Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe.  De azért lelkünk búsan visszanéz,  És emlékezve mámoros lesz tőled,  Tűnt március nagy napja, szép tavasz,  Mely fölráztad a szunnyadó erőket,  Mely új tavaszok napját égre hoztad,  Mely új remények ibolyáját fontad.  Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldot...

"A kapcsolat célja: hogy eldöntsd, mely részedet szeretnéd "megmutatkozva" látni - nem pedig az, hogy a másik ember mely részét kívánod megragadni, illetve megtartani.  A kapcsolatoknak csupán egyetlen célja lehet, akárcsak az egész életnek: meglelni, felépíteni, megélni azt, Aki Valójában Vagy.  ...  Végezetül, hogy megmentse önmagát (és a kapcsolatot), a másik önnön valós énjét kezdi követelni, és egyre többször cselekszik összhangban azzal Aki Valójában Ő. Ilyenkor szoktátok azt mondani, hogy "annyira megváltozott".  Igazán megható kijelenteni, hogy akkor váltál teljes emberré, amikor a másik belépett az életedbe. Ám a kapcsolat célja nem az, hogy a másik ember kiegészítsen téged; hanem az, hogy megoszthasd vele a saját teljességedet."  (N. D. Walsch: Beszélgetések Istennel)

"Mindig messze keresik valahol az Istent, a nagy dolgokban, mintegy távcsővel és nagyítóval, a csillagok, felhők és végtelenségek között. De én már tudom, hogy biztosabban megtalálom Őt az egészen kis dolgokban, a véletlenekben, a jelentéktelenségben, azokban a pillanatokban, mikor csodálkozva pillantunk fel, valamit értünk, amit az elébb, az élet sivatagjai és szakadékai között vándorolva, nem értettünk. Ez a pillanat, mikor egyszerű és világos lesz valami, ami az elébb homályos és érthetetlen volt, ez a pillanat, mikor fölénk hajol Isten. Hiszek benne? Néha azt hiszem, csaknem frivolitás és túlbuzgalom hinni benne. Több és más Ő annál, semhogy hitem vagy tagadásom eldöntené kettőnk viszonyát." Márai Sándor